08/06/2026
Day 1196, 71 km
Kellemes meglepetés volt ez a nap, ugyanis a kb 1300 méteres emelkedő majdnem egész végig teljesen fokozatos volt. Lassan, de biztosan tudtam felfelé tekerni.
Kérdem én, bitte schön, ki az a kretén, aki kitalálta, hogy a kutya az ember legjobb barátja?! Ma vagy egy tucat le akart szedni a bicikliről, az egyik még a táskámba is beleharapott, miközben gurultam le a hegyről. Más biciklisekkel is beszélgetek, és ultraszónikus szerkezetet ajánlanak a kutyák elijesztésére. Veszélyes, agresszív, borzalmas állatok. Itt Peruban még az is teljesen hétköznapi látvány, hogy kóbor kutyák sétálnak be egy étterembe.
A szállásadóm magasról tett rám, nem vette fel a telefont, amikor megérkeztem. A szomszédja engedett be a házába, de amikor azt az ocsmány dzsuvát megláttam, inkább eljöttem egy olcsó hotelbe.
Ennyi igénytelen otthont, mint Dél-Amerikában, még nem láttam. Kutyaszar, macskaszar, piszok, mocsok, redva. De Peru eddig az a hely, ahol legalább olyan sokszor fordult fel a gyomrom a bűztől és a piszoktól, mint Indiában.