Defender

Defender Utazás, természet, történelem, kultúra /
Travel, nature, history, culture

Az előzőek folytatásaként, néhány életkép 2010 Sarandájából. Akkoriban mindenfelé építkezések zajlottak a városban, ezek...
21/08/2022

Az előzőek folytatásaként, néhány életkép 2010 Sarandájából. Akkoriban mindenfelé építkezések zajlottak a városban, ezek környékén pedig előszeretettel használták a képek egyikén is látható bádoglemezeket. Néha az a benyomása támadt az embernek, hogy nem is csak az építési területeket, hanem minden olyasmit is ezekkel rejtenek a kíváncsi szemek elől, amit inkább nem kötnének a turisták orrára. Aztán különösen tetszettek az autómosók ("Lavazho"), amelyek közül sok a következő recept alapján működött: végy egy lebetonozott placcot, feszíts ki fölé egy ponyvát, szerelj be egy jó hosszú slagot a közepére, és már kész is. A hal- és virágpiacra az egyik utcában bukkantam, ahol az út két oldalán hosszabb sorban álltak az autók, és a csomagtartóból árulták a portékájukat az eladók. Ráakadtunk egy (főleg ruha- és cipő) piacra, egy kávézóra némi építési törmelék takarásában, ahol igen érdekes alakzatokban megkomponált kiírásokkal igyekeztek felhívni magukra a járókelők figyelmét ("Espressia"), egy körhintára a tengerparton, ahol rózsaszín elefánt és kiscsacsi mellett egy apró tankra is fel lehetett pattanni, valamint érdeklődve figyeltük azt a jelenetet, amikor is néhány fiatal a város nemzetközi kikötőjében próbálkozott a vízi-ejtőernyőzéssel, a helyi rendőrség élénk érdeklődésétől kísérve (ez egy eléggé alkalmas pillanatnak tűnt mindazok számára, akik szívesen elkerülték volna az utóbbiak figyelmét...) Gyakori látvány volt, hogy az albán lobogó mellé kitűzték az EU, az USA, valamint Koszovó zászlóját is, például hoteleknél, boltoknál. A legnépszerűbb és leggyakrabban látott autómárkának a Mercedes bizonyult, egyes rendszámtáblákra az autók tulajdonosai rávarázsolták az EU-s rendszámok jellemző kék csíkját és a csillagokat is.

Az utóbbi években a dél-albániai Saranda városa egyre felkapottabb és ismertebb nyaralóhellyé vált a magyar turisták kör...
21/08/2022

Az utóbbi években a dél-albániai Saranda városa egyre felkapottabb és ismertebb nyaralóhellyé vált a magyar turisták körében is, részben a hely szépsége, részben pedig a megfizethető árak miatt. Én 2010-ben jártam ott először, abban az időszakban, amikor még épphogy csak elkezdett beindulni a turizmus a térségben, és amikor az még teljesen más arcát mutatta. Nem voltak még tömegek a partokon, és a környezet sem épült még ki a mai fotókon látottakhoz hasonló módon. Számomra akkoriban is nagy élmény volt közelebbről megismerni a várost és környékét, mivel kifejezetten kedvelem a vadregényes Balkánt a maga teljes valójában, utólag pedig különösen érdekes (és helyenként nosztalgikus) visszatekinteni, hogy milyen is volt akkor, a helyi idegenforgalom hajnalán, hiszen alig néhány évvel később már gyökeresen másképp festett. A helyiek részéről az igyekezet, valamint a lehetőségek látszódtak már akkor is, de még így is megdöbbentő volt néhány évvel később visszatérni, és egy szinte teljesen más világot találni. Jelen poszt célja a 12 évvel ezelőtti Saranda felidézése. Talán a várost már másképp, kiépültebb, felkapottabb formájában ismerők számára is érdekes lehet, milyen is volt eredetileg, nem is annyira sok idővel ezelőtt. (A fotók minősége persze jócskán hagy maga után kívánnivalót, ezzel tisztában vagyok, de abban az időben ilyeneket sikerült alkotnom.)
Szóval sem a városban úgy általában, sem pedig a tengerparton nem hemzsegtek még a turisták, egyetlen euró értékéből 5 gombóc fagylaltot is lehetett venni, a strand akkoriban a part mindössze egy kis szakaszára korlátozódott, amely azonban már akkor is szépen rendben volt tartva. Hasonlóan rendezett képet mutatott a város központi részén fekvő park, a meszelt törzsű, gondozott fákkal, jóllehet, előfordult hogy a helyi szegényebb réteg gyerekei a park közepén lévő szökőkút tisztának éppen nem nevezhető vizében vettek egy gyors fürdőt. Ókori romok maradványaira, dzsámira és a Sarandai Muzulmánok Kulturális Központjára is rá lehetett bukkanni (ottjártam egyik alkalmával éppen a ramadánt lezáró 3 napos ünnep vette kezdetét). Kevés éttermet vagy ajándékboltot lehetett találni 2010-ben, az érkező kisszámú turista elsősorban a Sarandában kikötő nagy tengerjáró kompokról, illetőleg a közeli Korfu szigetéről közlekedő kishajókról (én egy ilyennel érkeztem) szabadult be a városba. A beszerezhető szuvenírek viszont igényesek és minőségiek voltak, sajnálatos módon a turizmus tömegesebbé válása után érzékelhető eltolódás történt a gagyi irányába. Angol nyelven nem igazán sikerült kommunikálni a helybéliekkel, meglehetősen kevesen beszéltek közülük akár csak néhány szót is, görögül ellenben jóval sikeresebben, mivel Albánia ezen déli részén jelentősebb számban élnek az észak-ipirosiaknak nevezett albániai görögök, illetve sok albán is élt és dolgozott korábban hosszabb-rövidebb ideig a szomszédos Görögországban.

Csigaforgató (Haematopus ostralegus), a Feröer-szigetek nemzeti madara. A madarak osztályán belül a lilealakúak (Charadr...
16/08/2022

Csigaforgató (Haematopus ostralegus), a Feröer-szigetek nemzeti madara.
A madarak osztályán belül a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, valamint a csigaforgatófélék (Haematopodidae) családjába tartozik.
Az európai állomány elsősorban a kontinens északi részén él, télen délebbre vonul, egyes populációk azonban egész évben helyben maradnak, például Írország és Nagy-Britannia partjainál. Főként a tengerpartokat kedveli, kisebb számban azonban folyók, tavak mentén is megtalálható, a kontinens belsejében is előfordul. Magyarországon átvonuló, ritka vendég a tavasz és az ősz közötti hónapokban.
A neve alapján nem meglepő módon, főleg puhatestűekkel, parti és vízicsigákkal, kagylókkal, tengeri sünökkel, rovarokkal, férgekkel és apróbb rákokkal táplálkozik. Csőrével fel tudja nyitni a kagylók héját.
Fészkét a vízszint ingadozásaitól védetten, kövekkel, levelekkel, fűszálakkal, kis csiga- és kagylóhéjakkal kibélelve alakítja ki. Fészekalja 2-4 tojásból áll, a fiókák 24-28 nap után kelnek ki, és 4-5 hetes korukban válnak önállóvá.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.

Orloj, Prága 1410 óta működő csillagászati órája, amelyet az óvárosi városháza tornyának oldalába építettek. 1597 óta az...
15/08/2022

Orloj, Prága 1410 óta működő csillagászati órája, amelyet az óvárosi városháza tornyának oldalába építettek.
1597 óta az Apostolok Menete is része az óraműnek, ami egy bábjáték, melynek során az óra felső részén lévő két ablak minden órában kinyílik, és megjelenik a 12 apostol. A menetet a halált jelképező csontváz figurája indítja, amely egyik kezével csenget, a másikkal pedig megfordít egy homokórát. Más figurák is szerepet kapnak: egy kukorékoló kakas, egy fejét rázó török férfi, valamint a tükörben önmagában gyönyörködő Hiú és a pénzét őrző Fösvény.
Az óra két számlapjának egyike asztronómiai adatokat mutat, a másik pedig egy naptár számlap, a hónapok jelölésével. Az Orloj egyebek mellett háromfajta időt is mutat: a régi cseh időt, a mai időt, és a babiloni rendszer szerint tizenkét időszakra felosztott nappali időt. Ezen felül megjeleníti az évszakokat, a hónapokat, a Nap és a Hold mozgását, vagy éppen az állatöv jegyeit.
Az óra szerkezetét az évszázadok során többször megjavították, újjáépítették, tökéletesítették, de a nagy része ma is az eredeti alkatrészekből áll. A legenda szerint egy bizonyos Hanuš mester alkotása, akit aztán a város elöljárói megvakíttattak, hogy ne tudjon többé hasonló órákat építeni máshol, más városoknak - ő viszont bosszúból úgy tönkretette az órát, hogy utána 100 évig senki sem tudta azt megjavítani. Újabb kutatások szerint viszont az óra alkotója valójában Mikuláš Kadaň volt 1410-ben, az ő művét építette újjá Hanuš 1490-ben.

A John Lennon Fal Prágában, Csehország fővárosában, a Máltai Lovagrend kertjének egyik hosszú, magas fala, a Károly-hídt...
14/08/2022

A John Lennon Fal Prágában, Csehország fővárosában, a Máltai Lovagrend kertjének egyik hosszú, magas fala, a Károly-hídtól nem messze.
Az énekes 1980-ban bekövetkezett halála után festették fel rá az arcképét, illetve számos üzenetet, dalszöveget, politikai szlogeneket, a kommunista rendszer kritikáit. A cseh fiatalok számára a fal a szólásszabadság és a béke jelképévé vált, amelyet gyakran lefestettek a hatóságok, de mindig újabb és újabb graffitik, üzenetek kerültek fel rá. Az eredeti Lennon-portré azóta már rég eltűnt a több rétegnyi festék alatt, de az utcai alkotók gondoskodtak az utánpótlásról.
2014-ben egy csoport fiatal művész önkényesen fehérre meszelte a falat, mivel szerintük az elveszítette már jelentőségét, illetve lévén teljesen tele van rajzolva, nem ad már lehetőséget az újabb idők aktuális véleményeinek kifejezésére. Az emberek viszont tovább folytatták a képek és üzenetek felrajzolását, a fal újra tele lett.
2021-ben egyebek mellett a Covid-járványhoz kapcsolódó gondolatok is teret kaptak a folyamatosan változó, mindig megújuló felületen.

Cím

Budapest

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Defender új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás