03/03/2026
Már olvasható az új KRESZ tervezete
Hamarosan megváltozik a KRESZ, átalakul a teljes közlekedési szabályrendszer. Több évnyi tervezgetés után Lázár János építési és közlekedési miniszter vitára bocsátotta a készülő jogszabály tervezetét. Ez az első teljes szövegváltozat, amihez hozzászólhatunk, s könnyen lehet, hogy a javaslatok alapján még alaposan módosulni fog. Ami az eddigiekből kiolvasható: az új KRESZ korszerűbb, modernebb lesz az elődjénél, a teherautók forgalmát azonban inkább korlátozzák, mint elősegítik.
A régi KRESZ eredeti szövege még egy 1975-ös jogszabály. Alaposan magán viseli annak a kornak a lenyomatát, amelyben született. Nem indokolja a szabályok létrejöttét, nem ad átfogó képet arról, hogy milyen közlekedési világot szeretne alakítani. Egy rövid bevezető után máris a rendőri karjelzésekkel foglalkozik.
Az új KRESZ nem tartalmazza már a rendőri karjelzéseket, de nem ez lesz a legnagyobb újdonsága. Ez a szabálygyűjtemény már egy átfogó koncepció ismertetésével kezdődik. Lefekteti a közlekedést szabályozó alapelveket, meghatározza a fő célokat.
Célok
A közúti közlekedés szabályozásának elsődleges célja a biztonságos és zavartalan közlekedés biztosítása. A szabályozás kifejezetten hangsúlyozza:
► a gyengébb és fokozott figyelmet igénylő közlekedők védelmét
► a környezeti terhelés csökkentését
► a közösségi közlekedés előnyben részesítését, valamint
► a biztonságos közlekedéshez szükséges tudás megszerzésének és fenntartásának fontosságát.
Korszerűsített fogalmak
A kezdeti paragrafusok egyszerűsítik és modernizálják a KRESZ fogalomrendszerét. Például újra definiálják a közlekedésben részt vevő személyek és eszközök fogalmait úgy, hogy azok jobban tükrözzék a mai forgalomban megjelenő eszközöket. Nemcsak hagyományos járműveket sorol fel a szöveg, hanem bevezeti az úgynevezett mikromobilitási eszközöket is. Ide tartoznak a motoros rollerek, de a még akár ismeretlen új eszközök is. (Mikromobilitási eszköznek azt nevezzük, amit állva kell használni és legalább egy keréken gurul.)
Hangsúlyozzák, hogy a szabályok nem csak a járművekre vagy járművezetőkre vonatkoznak, hanem mindenkire, aki részt vesz a közlekedésben: gyalogosokra, állatot vezetőkre, mikromobilitási eszközökön haladókra egyaránt.
Alapelvek
Szemléletében igazi újdonság a közlekedési megközelítés hangsúlyozása a rendőrivel szemben. Ahogy írtuk, a régi KRESZ a közlekedés irányítását rendőrségi kérdésként kezelte.
A mai szöveg nem pusztán tilt vagy engedélyez, hanem közlekedési kultúrát és általános elveket is rögzít. Ilyen például a gyengébb védelme az erősebbel szemben, a szabálykövetés elve vagy a bizalmi elv. A korábbi szabályokhoz viszonyítva egészen furcsa az, hogy a KRESZ-ben szerepel a mások forgalmi műveleteinek tiszteletben tartása, mint követelmény.
Gyengébb közlekedők védelme. A tervezet kiemelten kezeli a gyengébb és fokozott figyelmet igénylő közlekedők védelmét és biztonságát. Ide tartoznak a gyalogosok, kerékpárosok, gyerekek, idősek. Az ő védelmük a közlekedési szabályrendszer központi elemévé válik.
A szabálykövetés elve érdekes változást mutat a korábbi, rendőri szemléletű szabályozással szemben. Az alap, hogy követni kell a szabályokat, s a szabálykövetést kell feltételeznünk a közlekedés többi szereplőjétől is. Viszont felsorolja azokat az eseteket is, amikor ugyan maximális biztonságra törekedve, de el lehet térni a lefektetett szabályoktól. Ilyen eset például a közvetlen életveszély elhárítása, vagy a megkülönböztetett jelzést használó jármű elengedése. Sőt, eltérhetünk a szabályoktól akkor is, ha az észlelt közúti jelzés vagy akadály minden kétséget kizáróan hibából vagy üzemzavarból ered, vagy ha azért nem tudjuk betartani a szabályokat, mert azokat valaki más is megszegte, és ez akadályozza számunkra a szabálykövetést.
Ugyancsak meg kell szoknunk a bizalmi elv alkalmazását is. Ez azt jelenti, hogy aki közlekedik, az elvárhatja a többi közlekedőtől is, hogy ők betartják a szabályokat, rendelkeznek a biztonságos közlekedéshez szükséges tudással és közlekedésre alkalmas állapotban van. A bizalmi elv azonban nem hivatkozhat arra, aki saját maga sérti meg a szabályokat. Ha nem adok valakinek elsőbbséget, és ezért ütközünk, nem védekezhetek azzal, hogy a többieknek elsőbbséget kellett volna adniuk, mert látták, hogy jövök.
Újdonsága a KRESZ-nek a környezet védelmének az elvárása is. A közlekedőknek kerülniük kell az elkerülhetetlen mértéket meghaladó környezeti terhelést. Ide tartozik, hogy a járműveket igyekezzenek kellően energiatakarékos módon üzemeltetni, kerülve az indokolatlan szennyezéseket. Beleértve az indokolatlan hangszennyezést is.
Magatartási szabályok
A gyűjtemény második fejezete a magatartási szabályokat foglalja össze. Főként a gyengébbek védelme és a gyalogosokkal való együttműködés áll a középpontban.
Zebránál már az áthaladási szándékot látva meg kell állni, de nem kell megvárni, amíg átér.
Például rögzíti a rendelet, hogy ha az úttest forgalmát nem szabályozza jelzőlámpa, akkor a vezetőnek elsőbbséget kell biztosítania nemcsak a zebrán haladó gyalogos részére, hanem már a járdán tartózkodó, az úttesten áthaladni szándékozó számára is. Szó nincs már arról, hogy csak akkor illeti védelem a gyalogost, ha lelép a járdáról a zebrára. Akkor is elsőbbséget kell adnunk, ha csak a szándékot ismerjük fel, hogy át akar kelni a zebrán. Ez a korábbinál sokkal több figyelmet követel a közlekedőktől.
A gyalogosnak a zebrán elsőbbsége van, de neki is lesznek kötelességei. Áthaladási szándékát valamilyen módon jeleznie kell – például mozgásával, vagy kézjellel a járművezető felé. Fel kell vennie a szemkontaktust a vezetővel, s akkor léphet a zebrára, ha meggyőződött róla, hogy meg is kapja ezt az elsőbbséget. Nem hivatkozhat az elsőbbségére, aki hirtelen, körültekintés nélkül lép ki az úttestre.
Egyértelműsíti viszont a rendelet azt az elvárást, hogy mikor indulhatunk el a zebrán áthaladó gyalogos után. Erre ma nincs egyértelmű rendelkezés. Az új szöveg szerint elindulhatunk, ha a gyalogos áthalad előttünk, és azt a forgalmi sávot elhagyta, ahol tartózkodunk.
Zebra előtt 20 méterrel tilos az előzés, vagy elhaladni a megálló autó mellett. A gyalogosforgalmat védik az előzési szabályok is. Zebra előtt 20 méterrel már nem kezdhetünk előzésbe. Ha több sávos úton közlekedünk, és a mellettünk lévő sávban az autó megáll, akkor nem haladhatunk el mellette.
Gyerekeknél, időseknél, fogyatékossággal élőknél meg kell állni. Új fogalom a fokozott figyelmet igénylő közlekedő. Gyerekek, vakok, gyengénlátók, kerekesszékesek, idősek, fogyatékosok tartoznak ebbe a körbe. Mindazok az emberek, akikről feltételezhetjük, hogy nem, vagy csak korlátozottan tudják betartani a KRESZ előírásait. Az ő közlekedésüket fokozott előzékenységgel kell segítenünk. Ha ilyen személyt látunk önállóan közlekedni, akkor például olyan sebességgel kell haladnunk, hogy vészfékezés nélkül meg tudjunk állni, bármilyen viselkedést is tapasztalunk az illetőtől. Úton megálló vagy parkoló iskolabusz például maximum 10 km/h sebességgel szabad csak kikerülni.
A matricákra is figyelni kell. Fokozott figyelemmel kell kísérnünk a járművön elhelyezett különböző tájékoztató jelzésekkel közlekedőket is. Jelzéssel láthatja el magát a kezdő, gyakorlatlan vezető (T betű), a gyermeket szállító („Gyermek a kocsiban” jelzés), vagy az idős vezető is, ha úgy látja, hogy életkorából adódóan vezetési képességei már nem teljes értékűek („Idős vezető” jelzés).
Lakó-pihenő övezetben az úttesten is közlekedhetnek a gyalogosok. A gyalogosok közlekedését az eddiginél sokkal erősebben támogatja az új rendelet. Például lakó-pihenő övezetben a gyalogos ma akkor használhatja az úttestet, ha nincs kiépítve a járda. Az új szabályozás nem tartalmaz ilyen korlátozást. Az utat a gyalogos teljes szélességben használhatja, csak ne akadályozza a járművek forgalmát. Ilyen övezetben tehát sokkal erősebb gyalogos forgalomra kell majd számítanunk.
Szabályozták, mikor kell elsétálni a zebráig. Annak a szabályait viszont erősítik, hogy a gyalogos hogyan, mikor keresztezi a közutat. A mai KRESZ-ben ez eléggé elnagyolt. Úttesten szabadon akkor mehet át a gyalogos, ha nincs zebra a közelben. De hogy mit jelent ez a „közelben”, arról nincs szó. Az új szöveg ezt rendezi. Akkor kelhet át a gyalogos az úttesten, ha 10 méteren belül nincs kijelölt gyalogátkelőhely és az úttest legfeljebb 2 sávból áll. Kettőnél több forgalmi sáv esetén 50 méteres ez az elvárt távolság.
Teherautóknak
Nőnek a sebességhatárok
Lakott területen kívül mindenhol 90 km/h lesz. Pozitívum, hogy emelkedik az engedélyezett sebességhatár. Teherautóval ma lakott területen kívül 70, autópályán 80 km/h az engedélyezett sebesség. Ez egységesen 90-re emelkedik, lakott területen kívül minden úton, mellékúton és autópályán egyaránt. Személygépkocsik, illetve 3,5 tonna alatti járművek számára nincs változás, maradnak az 50-90-110-130 sebességhatárok. Ez a módosítás azonban nem érinti azokat a járműveket, amelyeknek a forgalmi engedélyébe eltérő ennél alacsonyabb sebességhatárokat írtak be. Továbbra is azokat kell betartani.
100-as főút, 130 feletti pályaszakasz: Az általános sebességhatárok mellett ugyanakkor lesznek eltérések is. Bevezetik például az emelt sebességű főút fogalmát. Ez legalább 2x2 sávos útszakasz lehet, ahol 90 helyett 100 km/h sebességet engedélyezhetik.
Aktuális
Lehetnek olyan gyorsforgalmi útszakaszok is, ahol személygépkocsik számára 130-nál magasabb sebességet is engedélyeznek majd az út kezelőjének döntése alapján. Lázár János korábban szóban autópályán 140, autóúton 120-as határról beszélt, de ez csak szóbeli közlés, a rendelet nem tartalmazza. A szövegbe csak az emelés elvi lehetősége került bele.
60 helyett minimum 70 km/órás sebesség a követelmény a pályán. Indokolatlanul lassan sem szabad haladni, hogy az a forgalmat akadályozza. Autópályára csak az a jármű hajthat fel, amelyik legalább 70 km/h sebességgel folyamatosan tud közlekedni.
Tilos a büntetőfékezés. Bekerül még a rendeletbe a büntetőfékezés tilalma is. Eszerint tilos a közlekedésben részt vevőket a szokásosnál nagyobb intenzitású fékezéssel vagy vészfékezéssel hirtelen lassításra vagy megállásra kényszeríteni, ha nincs olyan jól látható, a közlekedéssel összefüggő körülmény, amely ezt szükségessé teszi.
Előzési tilalom a teherforgalomnak
Az új KRESZ vesztesei a tehergépkocsik lesznek. Már 3,5 tonna felett korlátozzák a mozgásukat. A tervezet következetesen abból indul ki, hogy a nagy tömegű, lassabban gyorsuló járművek a forgalom ritmusára és biztonságára aránytalanul nagy hatással vannak. S mivel a szabályozás célja főleg a forgalom folyamatosságának biztosítása, így a sebességkülönbségekből fakadó kockázatok csökkentése, ezért nem meglepő, hogy ennek érdekében korlátozza a tehergépkocsik mozgását.
Nappal a 7,5 tonna alatti teherautókat is kitiltják a belső sávból, és ők sem előzhetnek. A reggel 6 és este 22 óra között autópályás előzési tilalom most csak a 7,5 tonna feletti teherautókra vonatkozik, ez alatt ki lehetett jönni a belső sávba. Az új szabályok szerint már nem. A 3,5 és 7,5 tonna közötti járműveknek is tilos lesz 06:00 és 22:00 között a bal szélső sáv használata és az előzés a két- vagy többsávos autópályákon és autóutakon.
7,5 t felett éjszaka sem szabad előzni: Ez a tilalom a 7,5 tonna felettiekre éjszaka is vonatkozik. Autópályán, gyorsforgalmi úton a rendelet nem az előzés fogalmát használja, hanem a mellette elhaladást. A lényeg ugyanaz: sávot váltunk és elhaladunk a lassabban közlekedő jármű mellett. A gyakorlatban tehát tilos az előzés 7,5 tonna fölött mindig, 3,5–7,5 tonna között pedig napközben, 6–22 óra között. A teherautóknak olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy a két jármű közé egy személyautó biztonságosan besorolhasson.
Az, hogy már 3,5 tonna fölött megtiltják az előzést az autópályákon, autóutakon, erős szigorítás. Az előzést a rendelet nem is úgy tárgyalja, mint a közlekedés egyik gyakori velejáróját, hanem inkább úgy, mint valami ritka kivételt. Az előzés célja nem a gyorsabb haladás, hanem kizárólag a forgalmi akadály elhárítása lehet.
Fontos elem, hogy az előzés megkezdésének feltétele a jelentős sebességkülönbség, és az, hogy az előzés rövid időn belül befejezhető legyen. Ez már nem pusztán technikai, hanem magatartási elvárásként jelenik meg.
A szomszédos vármegye mellékútjait bukhatjuk
Megerősítik azt a szabályt, hogy tehergépkocsi csak az autópályákat, autóutakat és a főutakat használhatja. Ez alól kivétel a saját telephelyre való közlekedés, illetve az áruszállítás, lerakóra vagy felrakóra történő közlekedés. Újra szigorítják azt az előírást, amit nemrég enyhít***ek. A mostani szabály szerint nem érvényes a mellékutakról való kitiltás, ha az úticél a kiindulási ponttal azonos vagy szomszédos megyében található. Ez a szabály rövid életű lehet: az új előírás szerint saját megyén belül nincs ilyen tiltás, a szomszédos megyébe viszont csak a legközelebbi főút, autópálya megközelítéséig terjed ki az engedmény. Az a 20 tonna feletti jármű, amelyiknek Magyarországon nincs telephelye, felrakója vagy lerakója, az csak a tranzitként kijelölt útvonalat használhatja.
Mikor léphet hatályba?
Mindez ma még csak tervezet. A szöveg nem is a kormány honlapján jelent meg, hanem Lázár János t***e közzé a személyes honlapján. Ez arra is utalhat, hogy az anyag még nem áll olyan előkészítettségi szinten, hogy akár tervezetként a kormány hivatalosan vállalhatná. Így az is lehet, hogy mire véglegesítik, teljesen megváltozik. Egészen biztos, hogy a mindenkit érintő témákra rengeteg módosítási javaslat érkezik majd. Kérdés, hogy beépítik-e a változtatásokat, vagy így engedik tovább a szöveget.
Az is kérdés, hogy milyen körülmények között lép hatályba az új rendelet. Az előkészítés évek óta zajlik – Lázár János még 2023-ban beszélt először arról, hogy elhatározták egy új KRESZ kidolgozását. A mostani tervezetről is azt írják, hogy a gerince egy több éve készen álló anyag, csak leporolták egy kicsit. A véglegesítést szeptemberre jósolják, ami talán egy 2027. januári hatályba lépést hozhat magával. Csakhogy közben lesz egy választás, s még ha marad is a jelenlegi kormány, akkor sem biztos, hogy a jelenlegi minisztérium ugyanígy viszi tovább az ügyeket. Egyszóval semmi garancia nincs arra, hogy a jogszabály módosításának tervei idén meg is valósulhatnak.
Forrás: Fuvarlevél:
- Nagy Csaba
